Kánaán - avagy lustaságunk étterme

Voltaképpen nem is igaz, hogy "lustaságunk étterme", de volt benne valami, hogy azért is választottuk, mert közel van :) Merthogy itt van a Csanády utcában. Íme vala a link, de előre szólok, nagyon hangos zenés nyitólapja van :)
http://www.kanaanrestaurant.hu/
A pontos cím: 1132 Budapest, Csanády utca 18.

Mondanom se kell, ide is kuponnal jöttünk. Meg lehet ám szokni a jót, nagyon gyorsan és könnyen. És sunyi, alattomos módon az ember életének részévé is tud válni egy pillanat alatt.
Mert lássuk be, azért nagyon jó dolog étterembe járkálni. Ezt Miki szüleitől "örököltük" :)
Na de a lényeg! Nem is tudom, mivel kezdjem.

Hát először is elég vegyesek voltak a benyomásaim. Merthogy fura volt kicsit. De nem negatív értelemben. Hanem eleve a belső rész kinézete.. nem tudom.. még most se eldönteni, hogy tetszett, vagy nem. Alapból nem szeretem a sötét bútorokat. Vagyis de, csak nem így. Nekem ez nagyon a Trófea stílusára emlékeztetett, legalábbis színeiben. Na azt viszont nem szeretem. De voltak olyan elemei, amik viszont olyannyira megtetszettek, hogy legszívesebben itthonra is ilyet csináltatnék :)

Pár példa a nem tetszős részéről:

itt ültünk

ez utóbbiak egész jól néznek ki :)

Aztán amiket één csináltam képeket, kicsit ugyan sötétre sikerültek, de jók - szerintem :)

 

Ami a felszolgálókat illeti, nagyon segítőkészek voltak és kedvesek, egy rossz szavam se lehet rájuk, főleg, hogy egyedül volt, aki a fenti részért volt felelős. Nem is voltak sokan, rajtunk kívül még talán két pár ha váltotta egymást.

Mivel nem voltam éhes, én már előre tudtam, hogy valami könnyűt akarok enni, és nem amolyan "mosttelepakolomahasam" vacsit berendelni magamnak.

Persze az elő, amit kinéztem az étlapról, nem jött össze. Mert a kedves felszolgáló tájékoztatott arról, hogy nem érdemes most sajttálat kérnem, mert nincs annyi féle sajtjuk, mint szokott lenni. 

Úgyhogy én Tatár beefsteak-et kértem, lásd lentebb. 

Szerencsére elkészítették, és nem nekem kellett összeplatymagolni :) Talán egy kicsit sok volt benne a paradicsom szósz, de azért nagyon finom volt. Főleg a még melegen hozott pirítós. Hmm..

Miki "Vörösboros marhapofa pörkölt pásztortarhonyával"-t kért, arról is van egy kép:

És ezután jött a desszert, ami voltaképpen elég nagy hendikeppel indult, már ha megnézzük az eddigi "versenyzőket", mint a Balettcipős, vagy Robinsonos (hopp arról még nem is írtam :$) sütiket.

De azért elég derekasan helyt álltak, sajnos előre tudni lehetett, hogy a Balettcipős és Szamosos (tényleg arról is kell írni!!) édességek lesznek a dobogó tetején.

Én "Kufi maracujás sajttortájá"-t ettem:

Mikim pedig "Belga csokoládé szuflé vanília fagylalttal"-t:

Istenigazából nagyon finom volt minden, és mennyiségre is meg voltunk elégedve. Ajánlom mindenkinek, aki szeret csöndes helyen egy jót vacsorázni, kellemes légkörben; udvarias, de emberi felszolgálók asszisztálásával.

Összegezve

Ami kimondottan tetszett

- csendes, meghitt hely, ami elvarázsol a hétköznapokból

- a borosüvegek és a pirosas mécses

- a felszolgáló(k) természete

- a közelség (hehe)

Ami nem tetszett annyira

- a Trófeás stílus lenyomata

És a pontozás (10-es listán, ahol az 1-es a legkevésbé tetszetőst, a 10-es a kiváló-t jelenti)

Helyszín: 9

Hangulat: 9

Kiszolgálás:  10

Ital:  9

Étel: 9

Ár-érték:  9

És végül egy kép, amit a honlapon találtam, és nagyon megtetszett:

Töltött krumpli, rakott bab és tejberizs

Rendhagyó módon most nem étteremről számolok be, habár még van egyébként olyan is ám :p
Hanem olyan kajákról, amik itt készültek, általunk.


Elsőként lássuk a Töltött Krumplit:


Hát ez úgy kezdődött, hogy a munkahelyi menzán kitaláltam, hogy én. ilyet. akarok. csináni és enni. Aztán eszembe jutott, hogy át kéne hívni embereket, mert az úgy kevésbé hasznos az emberiségre nézve, hogy csak én röhögök magamon, legalább mások is tegyék azt :)))
És átjött Anikó és barátnője Miri, Kriszti és párja, n meg ugye Katesz:)
És én lelkesen bevásároltam, és haza is cipeltem mindent a CBA-ból (sajnosnem-fizetett hirdetés:)), és még ki is mentem eléjük a troli megállóba, de akkor valahogy úgy éreztem, hogy haragszanak rám, amikor közöltem, hogy neeem, nem viccelek, még nincs kész a vacsora. Hálátlan népség:))))))))) Na de ennyi elég is. Én nekiálltam az előkészületeknek, úgy, mint a hagymavágás. 
És akkor. Miriék már nem bírták nézni, és kikapták a kezemből a kést, hogy ebből így sose lesz vacsora.. és hát gyakorlatilag mindent ők csináltak.
Szóval nem is tudom, hogy készült pontosan :D:D:D
De íme az eredmény:

Hát nem is ragozom tovább :)) Krumpli megfőz félkeményre, közepe kivág, darált húst beletesz, sajt a tetejére és vissza a hűtőbe :))) Asszem ennyi:) Én legalábbis ezt akartam csinálni. Csak hát dupla ennyi időbe telt volna:) És a bagázs éhes volt. Nagyon.



Na aztán van itt olyan, hogy Rakott Bab. Hmm. Ez az egyik specialitásom. (és az egyetlen:((()
Egy lényege van: NEM SZABAD MARHAHÚSBÓL CSINÁLNI!!!!!! Mert úgy nem finom!!!! :)
Nagyon egyszerű, csak sok mosogatást igénylő és fizikailag kicsit lefárasztó művelet. De meg lehet csinálni:D És jelentem, egy férjet csalt haza, aki azt tervezte, hogy sokáig bent marad dolgozni... hát igen...


A zöldbabot (vagy bármilyen zöldséget) a forrásban lévő vízben puhára főzzük. Eközben a rizst is beletesszük a forró vízbe a dobozon megadott időmennyiségig (moderkori szakács-meghatározások - hehe). 
És most jön a java: a felkockázott hagymát az olajban üvegesre, vagyis magyarul: sokáig!!! kevergetjük. Nem elfelejtkezni róla, mert nagyon oda tud égni. Utána lehet kibogarászni az odaégett barna darabkákat, aminek révén csak újabb barna égett darabkák lesznek, ez egy ördögi kör, nekem elhitetitek. Persze egy barátnőm mesélte. Vele történt meg.
Jöhet a hús. Először örülsz neki, hogy végre nem serceg úgy az olaj és nem csapkod, és azt hiszed, kiszedted az összes barna darabkát (de most megmondom Neked: nem sikerült az tuti!). A megváltóként magasztalt hús viszont nemsokára megmutatja a maga fehérjét (hehe szóvicc:) -khmm bocs már késő van). Só, bors ízlés szerint (foggalmam sincs, hogy mennyit szoktam beletenni, de tényleg..), és nagyon sok (majdnem fél csomag) majoranna.
Na amikor már azt hiszed, hogy leszakad a karod a kavargatástól, akkor még nincs kész :)
De türelem, egyszer minden elkészül, vagy megég:)
Én össze szoktam keverni a rizst a babbal, meg a hússal, és a jénai tál feléig egy rétegnyit felviszek, arra egy vékony réteg tejföl, még egy réteg kutyulmány, és még egy vékony réteg tejföl. Erre jöhet a reszelt sajt és be a sütőbe :)
Ott pedig szép pirosra, ropogósra fog sülni :)

Voilá :)




És a Tejberizs... izé.. itt van pár kép, de ezt Füfü csinálta :))) Csak gondoltam más tollaival ékeskedek :)

Majd még úgyis főzök :) Reszkessetek :)